egyházi javak: az egyház és jogi személyeinek pénzértékkel bíró dolgai és jogai. - Tágabb értelemben minden, ami az egyh. tulajdonában van, s ami akár dologi természetű (pl. használati, szolgalmi, vadászati-halászati stb. jog), akár kötelmi jogviszonyból eredő (pl. →egyházi tized, v. törv-en, kiváltságon, szerződésen, szokásjogon alapuló követelések: híd-, piac-, rév-vám, só-, bányajövedék) vagyonérdekű joggal bír. Szoros értelemben az egyetemes Egyh-hoz, az →Apostoli Szentszékhez, →részegyházhoz v. egyh. jogi személyhez tartozó anyagi értékek összessége. Ezen értékek lehetnek ingó (műalkotások, lit. fölszerelések, kv-ek stb.) v. ingatlan (épületek, föld, →egyházi birtok, →egyházi javadalom) anyagi javak és jogok. - A CIC 1983. V. kv-e szól az ~ról. A korábbi állapottal szemben változások mutatkoznak a javadalmi rendszer megszüntetése, a közös használatra rendelt egyhm. vagyon létrehozása, a javak egyhm-k közti áramlásának támogatása, a részleges jog lehetőségeinek bővítése, az ~ közületi tulajdon jellegének erősödése és a világi joggal való fokozódó kapcsolat következtében. - 1. Az ~ alanya. A kat. egyh-nak született joga, hogy a világi hatalomtól függetlenül anyagi javakat szerezzen, birtokoljon, igazgasson és elidegenítsen sajátos céljai szolgálatára. (1254.k. 1.§) Céljai: a lit. szolg., az igehirdetés és a misszió, a segítő szeretet (→caritas) különösen a szegények iránt, s a klérus és a többi szolgálattevő tisztes ellátásának biztosítása (1254.k. 2.§). - Az egyetemes Egyh. és az Ap. Sztszék, a részegyházak, valamint minden más (akár hivatalos, akár magánjellegű) →jogi személy jogképességgel rendelkezik anyagi javak szerzésére, birtoklására, igazgatására és elidegenítésére a jognak megfelelően (→tulajdon; 1255 k.). A magán jogi személyek vagyonjogi jogképességét a CIC elismeri, javaik azonban nem ~, hanem magán javak. Korábban vitatott volt, hogy valójában ki az ~ tulajdonosa. 5 nézet alakult ki: a) maga Krisztus v. Szt Péter; b) az egyetemes Egyh.; c) a szegények; d) a pápa; e) az egyes intézmények. A CIC 1917. után a CIC 1983. szerint az ~ →tulajdonjoga a róm. p. legfőbb fönnhatósága alatt azt a jogi személyt illeti, aki az illető javakat törv-esen megszerezte, (1256 k.) A p. nem tulajdonosa az ~nak, hanem legfőbb felügyelője és kezelője. Joga az egyes egyh. jogi személyek tulajdonjogát korlátozza, mert javaik az Egyh. céljait szolgálják, és a tulajdonjogra emlékeztet (ugyanis javakat átadhat egyik jogi személy tulajdonából a másikéba, ingyenesen elidegeníthet) A p. e jogát az Ap. Sztszék révén gyakorolja. - 2. ~ szerzése. Az Egyh. akár a természetjog, akár a tételes jog alapján anyagi javakat szerezhet minden olyan jogos módon, ahogyan mások szerezhetnek (vétel, öröklés stb). (1259 k.) Az ~ szerzésének sajátos módja ált. a →kegyes adományok, →kegyes alapítványok, →elbirtoklás, →elévülés, pléb. szinten az →egyházi adó és a →stóla, egyhm. szinten az →EKRA. - "A püspökök az egység és a szeretet kötelékére való tekintettel egyházmegyéjük lehetőségeihez mérten járuljanak hozzá azoknak az eszközöknek előteremtéséhez, melyekre az Apostoli Szentszéknek a kor körülményeinek megfelelően szüksége van ahhoz, hogy az egyetemes egyházat kellőképpen szolgálhassa." Ilyen törv. a korábbi kánonjogban nem volt. A helyi egyh-ak főpásztorai hozzájárulásukat az →ad limina látogatás alkalmával adják át. A hívők ilyen hozzájárulása: →péterfillér (1271 k.) - 3. Az ~ kezelése. "A pápa a kormányzati primátus alapján az összes ~ legfőbb igazgatója és kezelője" (1273 k.), hatáskörének fő ter-ei: vagyonjogi törv-hozás, rendkívüli ügyletek ellenőrzése és engedélyezése, beszámolókérés a helyi egyh-ak vagyonkezeléséről. - Az egy. egyhjog elrendeli, hogy minden jogi személynek legyen gazd. tanácsa v. legalább 2 tanácsosa, akik a →egyházi vagyonkezelőt a szabályzat szerint feladata teljesítésében segítik (1280.k.); minden egyhm-ben külön intézménye legyen az adománygyűjtésnek a klerikusok ellátására (1274.k. 1.§), s ahol szükséges a klérus →társadalombiztosítására (2.§). Az egyes egyhm-kben, amnnyire szükséges, hozzanak létre olyan közös alapot, mellyel a pp. eleget tehet kötelezettségeinek az egyh. szolgálatában álló más személyekkel szemben, fedezheti az egyhm. szükségleteit, s a gazdagabb egyhm-k segíthetik a szegényebbeket (3.§). A helyi körülményeknek megfelelően az előbbi célokat jobban el lehet érni egymással szövetkezett egyhm. intézmények révén v. együttműködés útján, ill. egyhm-k közti v. a ppi konf. egész ter-ét felölelő társulással (4.§). Ezeket az int-eket, ha lehetséges, úgy kell megalakítani, hogy a világi jog is elismerje őket. (6.§) - A különböző egyhm-kből származó javakból összetevődő alapot az érdekelt pp-ök által megfelelően összehangolt szabályok szerint kezelik (1275 k.). - Az ordinárius feladata gondosan felügyelni mindazoknak a javaknak kezelésére, melyek a neki alárendelt hivatalos jogi személyekhez tartoznak; megmaradnak azok a törv-es jogcímek, melyek alapján az ordináriust ennél szélesebb körű jogok illetik (1276.k. 1.§).

- A jogok a törv-es jogszokások és a körülmények figyelembevételével az ordináriusoknak legyen gondja arra, hogy az egy. és a részleges jog keretei között külön utasításokkal rendezzék az ~ kezelésének egészét (2.§). - A mpp-nek az egyhm. gazd. helyzetéhez mérten nagyobb jelentőségű vagyonkezelési intézkedések előtt meg kell hallgatnia az →egyházmegyei gazdasági tanácsot és az →egyházmegyei tanácsosok testületét; ezek beleegyezésére van szüksége az egy. jogban és az alapító okmányokban különlegesen megjelölt eseteken kívül ahhoz is, hogy a rendkívüli vagyonkezelés körébe tartozó intézkedést hozzon. A ppi konf-ra tartozik annak meghatározása, hogy mely intézkedéseket kell a rendkívüli vagyonkezelés körébe tartozónak tekinteni (1277 k.). A MKPK 1994: e kánonhoz a köv. kiegészítést fűzi: "Rendkívüli vagyonkezelés körébe tartozik: a) örökségek v. ajándékok elfogadása, ha azokhoz teher v. →meghagyás járul; b) kezesség vállalása idegen kötelezettségekért; c) 100.000 USD értéket meghaladó kölcsönfölvétel; d) adásvételi v. megbízási szerződések kötése, ha az egyes szerződésekben szereplő érték a 100.000 USD-t meghaladja; e) egyh. v. áll. jog szerint elismert intézmények (önálló szervezeti egységek) létesítése, átvétele, megszüntetése, v. átadása." - 4. Az ~ elvesztése. →egyházi javak elidegenítése **

Péterffy I:6. (I.) - CJH I:21, 97. - CIC 1983:1254-1298. (Erdő Péter kommentárjával) - KSZ 1994:13.